Úgy látszik, hogy tartogat még meglepetéseket az élet :D Előző bejegyzésem után egy nappal felhívott apu, hogy nem adják el a tulajdonosok a lakást. Mondom, mii? Nem merik eladni addig, amíg fél év nem telik le, mert a férjjel fél éves szerződést kötöttek kint Norvégiában (vagy hol), és ha a próbaidő alatt történik valami, nem tanulja meg a nyelvet jól vagy akármi közbe jön, akkor vissza kell jönnie a családnak Magyarországra. Nem várnánk-e augusztusig, kérdezik.
Úgyhogy nekiálltam újra lakásokat keresni. Mondtam magamban, köszi, de bmeg... Merthogy azt kértem az univerzumtól (na igen :D ), hogy legyen olyan jó, mint amit kértem, vagy annál még jobb, de nem gondoltam, hogy nem áll meg annál az egy lakásnál. Úgyhogy ezután már csak jobb lesz. Persze én egyet se találtam, ideges is lettem, láttam előre az új albérletbe költözést, de anyuék találtak egy párat azon a környéken. Különösen egy fogta meg a figyelmünket. Úgy volt, hogy szombaton feljönnek megnézni. Kiderült, hogy nem csak ingatlanközvetítőn keresztül árulják a házat, hanem más oldalon is. Felhívták hát apuék a tulajdonost is. Az ingatlanközvetítő meg azt mondta, hogy a tulajdonosok elutaztak hétvégére, így lőttek a szombatnak, maradt a kedd megnézni, mert anyuéknak hétfő nem jó. Aztán kiderült, hogy több tulajdonos van, azt hittük, hogy az ingatlanos hazudott nekünk és nem is utaztak le vidékre, de ma kiderült, hogy az egyik tényleg vidéken van. A lényeg, hogy szombaton hazajöttem, kedden megyünk vissza megnézni a lakást. Plusz pont, hogy ki tudnak belőle időben költözni. Csak tényleg legyen jó. Talán azért kellett másikat keresnünk, hogy ne kelljen még kétszer költözni.
Persze elvicceltük a dolgot a lányokkal, mondtuk is, hogy megyünk a híd alá, ők meg kitalálták, hogy öko-házba költözünk a Rózsa-dombra xD Földbe süllyesztett házunk lesz, és vaddisznót fogunk enni. Én meg mondtam, hogy lecsórunk egy napelemet valamelyik panelprogramos házról :B Ezután találták anyuék az új lakást.
Anyu azt mondja, hogy úgy látja, hogy én is megharagudtam a főbérlőnkre. De mondtam neki, hogy nem így van. Nem akarok rá haragudni. Legyen az az ő baja, hogy ilyen. Úgyis sejtettük talán, hogy ez lesz a vége. És úgyis mindenki a saját érdekét nézi. Nagyon szeretnék valakivel találkozni és megismerni, aki teljesen önérdektől mentes, teljesen önzetlen.
Szóval ez van. Legalább nem unatkozunk. És lesz mit mesélni egyszer. Kíváncsian várom, lesz-e folytatás. Még nem tudom elképzelni, milyen lesz a saját lakásunkban lenni. Eddig mindegyik albérlet csak átmeneti volt, mondtam is itthon, hogy még ennyi év után is inkább vagyok otthon itt, mint az albérletben. Mindenesetre kikötöm, hogy nem az én lakásom lesz. Teljes egészében a szülőké.
Azt hiszem, belevágok a 30 napos programba. Azt mondják, ennyi idő alatt tud az ember valaki szokást felvenni vagy elhagyni. Ezzel nem értek egyet teljesen. Viszont jól esik szinte minden este olvasni egy kicsit, még ha fél oldal is az, mert annyira álmos vagyok, hogy többre már nem futja.
Úgyhogy nekiálltam újra lakásokat keresni. Mondtam magamban, köszi, de bmeg... Merthogy azt kértem az univerzumtól (na igen :D ), hogy legyen olyan jó, mint amit kértem, vagy annál még jobb, de nem gondoltam, hogy nem áll meg annál az egy lakásnál. Úgyhogy ezután már csak jobb lesz. Persze én egyet se találtam, ideges is lettem, láttam előre az új albérletbe költözést, de anyuék találtak egy párat azon a környéken. Különösen egy fogta meg a figyelmünket. Úgy volt, hogy szombaton feljönnek megnézni. Kiderült, hogy nem csak ingatlanközvetítőn keresztül árulják a házat, hanem más oldalon is. Felhívták hát apuék a tulajdonost is. Az ingatlanközvetítő meg azt mondta, hogy a tulajdonosok elutaztak hétvégére, így lőttek a szombatnak, maradt a kedd megnézni, mert anyuéknak hétfő nem jó. Aztán kiderült, hogy több tulajdonos van, azt hittük, hogy az ingatlanos hazudott nekünk és nem is utaztak le vidékre, de ma kiderült, hogy az egyik tényleg vidéken van. A lényeg, hogy szombaton hazajöttem, kedden megyünk vissza megnézni a lakást. Plusz pont, hogy ki tudnak belőle időben költözni. Csak tényleg legyen jó. Talán azért kellett másikat keresnünk, hogy ne kelljen még kétszer költözni.
Persze elvicceltük a dolgot a lányokkal, mondtuk is, hogy megyünk a híd alá, ők meg kitalálták, hogy öko-házba költözünk a Rózsa-dombra xD Földbe süllyesztett házunk lesz, és vaddisznót fogunk enni. Én meg mondtam, hogy lecsórunk egy napelemet valamelyik panelprogramos házról :B Ezután találták anyuék az új lakást.
Anyu azt mondja, hogy úgy látja, hogy én is megharagudtam a főbérlőnkre. De mondtam neki, hogy nem így van. Nem akarok rá haragudni. Legyen az az ő baja, hogy ilyen. Úgyis sejtettük talán, hogy ez lesz a vége. És úgyis mindenki a saját érdekét nézi. Nagyon szeretnék valakivel találkozni és megismerni, aki teljesen önérdektől mentes, teljesen önzetlen.
Szóval ez van. Legalább nem unatkozunk. És lesz mit mesélni egyszer. Kíváncsian várom, lesz-e folytatás. Még nem tudom elképzelni, milyen lesz a saját lakásunkban lenni. Eddig mindegyik albérlet csak átmeneti volt, mondtam is itthon, hogy még ennyi év után is inkább vagyok otthon itt, mint az albérletben. Mindenesetre kikötöm, hogy nem az én lakásom lesz. Teljes egészében a szülőké.
Azt hiszem, belevágok a 30 napos programba. Azt mondják, ennyi idő alatt tud az ember valaki szokást felvenni vagy elhagyni. Ezzel nem értek egyet teljesen. Viszont jól esik szinte minden este olvasni egy kicsit, még ha fél oldal is az, mert annyira álmos vagyok, hogy többre már nem futja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése