Húha, elfelejtettem, hogy mit akartam írni.

Az a csodálatos gondolat ütötte fel a fejét a fejemben, hogy mi lesz, ha jövőre jön a dir en grey, a D és a Gazette is?!
És azon agyalok, hogy milyen ajándékot adjunk a D-nek... És mindig mondom az ötleteimet Alyának, valamit csak ki kell találni addig.

Ez annyira tetszik!

http://www.etsy.com/listing/78924878/twiggy-open-bangle-in-rose-gold-vermeil?ref=tre-602775737-8

Kaori elvitt a sminktanfolyamára modellnek szombaton és kedden. De most lusta vagyok egyetlen képet is szerkesztgetni és feltölteni. Megdicsérték, én meg hősiesen végigültem mind a két alkalmat.

Nézhetnek nyugodtan hülyének (ami tényleg nem érdekel), hogy rájöttem arra, bárányokat igazán szívesen tenyésztenék és gyapjúval foglalkoznék. Mondjuk Írországban. Biztosan nehéz lenne a dolgom, de mikor választottam a könnyebb utat? De, azért választottam rendesen, de az mindig balul sült el és csak rosszabb lett tőle. Mindig akkor választottam a könnyebb utat, mikor nem kellett volna. De ezt tényleg élvezném. Kakassal kelnék és nappal együtt feküdnék, egy vidéki kis falu mellett. Azon gondolkozom, hogy ha elejétől fogva így lett volna, most kevesebb bajom lenne. De nem éri meg ezen bánkódni.

Viliztünk

Épp Újholdat nézek és legszívesebben csak forgatom a szemem :D

Mivel ma 125 éves a budapesti villamos és hév, elmentünk megnézni a régi villamosokat és még utaztunk is az egyikkel, ami 70-72 éves ebben az évben.

 

Nem igazán volt már türelmem tovább írni tegnap, úgyhogy visszatérek a vámpíros témához. Reila szombaton feljött Kaorihoz, hogy elmenjenek megnézni az Alkonyat utolsó részét a moziban. Én pénzt azért nem adok, csak hogy megnézzem, de vasárnap leadták az első részt a tévében, úgyhogy gondoltam, itt az idő és pont kapóra jön, meg kell nézni. Mert csak úgy indulhatsz valami ellen, ha ismered. Mégse lehet kritizálni valamit, amit nem ismerünk, ugye? Persze röhögcséltem egy sort és kihagytam vagy 15 percet, de néha-néha ott tartottam, hogy ha mindenki azt mondja, hogy a könyv jobb, mint a film, akkor talán elolvasom. Ez az érzés másnapra el is múlt. Amire már nagyon felhördültem, az volt, mikor a rossz vámpír megharapja Bellát és ettől majdnem átváltozik, de Edward kiszívja belőle a mérget és így megmenti. Én meg felszólaltam, hogy mitől változna át, milyen méreg? Erre Kaori teljesen természetesen, kicsit tudálékosan felvilágosított, hogy hát ha megharap egy vámpír, akkor átváltozol! Jaaaa, így már tényleg világos! Nem tudom, mikor lettek a vámpírok mérges kígyók, hogy mérgük is van és még ki is lehet szívni.

Elolvastam a könyvet. Olyat vált ki belőlem, amit még könyv sosem. Akarom a harmadik könyvet.

Úgy egy hete a szomszédok szóltak nekünk, hogy a ház környékén ólálkodik valaki egy zacskóval és befelé figyel. Kiderült, hogy nyáron bejött két idegen az udvarra és már az egyik lakás bejáratánál álltak, mikor észrevették őket. Miután ezt megtudtuk, másnap mondták, hogy azokból egy, akik nyáron itt jártak, aznap bejött újra, most az első emeletre, de észrevették újra, szerencsére. Azt tervezték, hogy beszélni fognak azzal a férfival, aki itt járkál a környéken néhány napja és megkérdezik, hogy mit akar. Aznap este már nem jött vissza, de akkor éjszaka betörtek két házba is, a mi házunk két oldalán valahol a szomszédban. Azóta odafigyelnek a kapura, hogy bezáródjon és zárják az első ajtót is, mert addig napokig nem volt bezárva a kertkapu és az ajtó sem.

Elszomorító, hogy mit mutatnak a mérések
http://www.worldometers.info/hu/

Na, ez az egész kész vicc. Megjelent a D új minialbuma, a Namonaki mori no yumegatari ( 名もなき森の夢語り) és most esik le valakinek, hogy vigyázni kéne a természetre. Azt hiszem, most szinteket emelem magam a saját szememben.
Tisztelem emiatt is Asagit, hogy érdekli és fel akarja hívni az emberek figyelmét ezekre a dolgokra, már ha magától nem jut eszükbe nekik. Milyen jó lenne, ha sok mindenben egyformán gondolkodnánk. Ha valaki kíváncsi rá, nézze meg nyugodtan a videóját. Ha nem ismerős az ilyen körökben, bizony meg fog lepődni, a bandában lévő összes tag férfi és teljesen normális. És hú, szoknya is van egyiken-másikon, de a kezdeti ferdén nézés után kezdje figyelni a videót és hallgatni a zenét. Bevallom, tartottam megnézni az új külsőjüket, mert ahogy Alya telefonba beharangozta még a múltkor, éreztem, hogy a szarvakkal nem fogok tudni mit kezdeni, mert eddig nem bírtam azokat, akik szarvakat tettek a fejükre. De nem kell meglepődni rajta, szokása, hogy beöltözik annak, amiről énekel vagy amit szimbolizálni akar. Itt például egy szarvas, ezért van a fején az a valami. Milyen érdekes, legtöbbször van valami a fején....
Tetszik nagyon, a basszus hangzása sem semmi. És a hegedű is annyira tetszik benne. És jól megkergeti a vadászt hahahaaa.
Na szóval, kicsi koromban állatorvos akartam lenni és mellékállásban megmenteni a Földet. Ilyeneket tervezgettem például, hogyan kéne óriási faültetési akciókat szervezni. Legkedvencebb tárgyam a biológia volt, ezért mentem biológia-környezettan szakra. De ott rájöttem, hogy nem fenékig tejfel és kevés vagyok én ahhoz is. Viszont nagyon hiányzik a biosz, és észrevettem, hogy mennyit felejtettem érettségi óta, ezért magammal hoztam egy könyvemet, hogy a hét egyik estéjén elkezdjem olvasni. Nem lenne rossz valamilyen természetvédelmi nagykövetként munkálkodni. De rájöttem, hogy egy fecske nem csinál nyarat. 7080056350 ember él a Földön hozzávetőlegesen és a nagy százalékuknak meg sem fordul a fejében, hogy lehetne másként is csinálni. De ez nem feltétlenül az ő hibájuk.
Nem is tudom megfogalmazni, hogy igazából mit akartam írni eredetileg.
Mikor kiköltöztem a nyaralóba hetekre, csak hogy ne legyek emberek közelében és emberekkel kapcsolatban, attól tartottam, hogy túlságosan meg fogom szokni az egyedüllétet, ami nagyon könnyű lenne. Anyuval beszélgettem múltkor és mondta, hogy érzi, hogy valami baj van, hogy egyszerűen nem akarok emberekkel érintkezni, én meg csak annyit tudtam mondani, hogy mert elegem van belőlük. Egyszerűen jó lenne visszatérni a természethez. Na, itt a lényeg. Sok mindenről le tudna mondani az ember, ha akarna. De már el se tudja képzelni az életét a mindennapi használati tárgyai nélkül. Egy szóval sem mondom, hogy nem jó dolog, hogy megkönnyíti néhány dolog az életet, de azért tisztában kéne lenni azzal, hol a határ.
Ha már itt tartunk, egy ilyen helyen is elviselném az életet, Elliðaey Izland szigetén. Azt találtam, hogy Björknek akarták ajándékozni, de visszautasította.

Vagy egy erdő mélyén emberektől távol, ha már erdőnél tartunk. Úgyis az egyik történetemben erdei boszorkány vagyok. Állatok és növények és boldog lennék.

És ha már Izland, akkor Sigur Rós.

Ja, és 8 éves korom óta bírom a vámpírokat!

2012.11.18.

Tegnapelőtt nem találtam azt a dokumentumot a gépemen, amibe egész nyáron irkáltam vegyesen a ficeimet, akárhogy kerestem rá. Sehol sem volt, azt hittem, hogy letöröltem a pendrive-omról, mert azt hittem, hogy a gépen fent van, de ide meg nem másoltam fel. Azután rájöttem, fél óra keresés és visszafogott pánikroham után, hogy rossz néven kerestem és rossz helyeken. Ráébresztett, hogy nem tudnám rávenni magam, hogy véglegesen kitöröljem, ha már ez is ezt váltja ki belőlem, pedig abba csak 11 oldalt gépeltem be.

Még van 19 oldal hátra a könyvből, amit olvasok. Nem akarom elolvasni, mert akkor vége lesz. Egy nagy titok kiderült, amit írtam is múltkor, a másik még nem, sok kis apró rejtéllyel. Zseniális. Rájöttem az egyik trükkre, hogy mitől lesz jó történet egy történet. De nem mondom meg senkinek, hehe :P

Tegnapelőtt elmentünk Kaorival a karácsonyi vásárra. Láttam baris hajcsatot, de olyan fajtát nem használok, úgyhogy nem is vettem. Amúgy is a kicsi került 790-be, a nagy meg 1300 körül volt. Sokféle dolgot lehet venni, de inkább a külföldiek pénztárcájának való, mert amiknek nagyjából tudom a szokásos árát, itt mind többe kerül. Amin megakadt a szemem, az a levendulaszörp, meg a bőrtáska és a gyapjú cuccok. Csináltam pár képet is.

Vettem kókuszolajat újra, ricinus és mandulaolajat. Egy szabályozás miatt ricinusból csak 30 ml-t lehet venni, az üveg meg az olaj kétharmadába kerül, micsoda hülyeség. Most van a hajamon egy faintos kis pakolás, tojássárgájával, mézzel és olajokkal. Vettem egy csini cseresznyés zuhanysapkát, ráhúztam a fejemre és betekertem egy törölközővel. Most már meg fogom csinálni a testápolót is, már anyu is ráállt, hogy neki is csinálhatok. Ez a ricinusolaj amúgy nem semmi, hogy puhítja a bőrt. És ha minden igaz, növeszti a hajat és a szempillát. Fél évet adok neki.

Fel kéne már tenni egy rakat képet, de mindig húzom-halasztom. Nézegettem a hét évvel ezelőtti Szegedes képeimet is, azokból is válogatok majd. Lehet, regisztrálok egy képfeltöltős oldalra, felpakolok néhányat és onnan linkelgetem be a képeket.

Egy hete volt az ásványkiállítás, végül nem mentem el rá, de úgyis most rendeznek még néhányat, egyikre el kéne menni.

Ha minden igaz, jövőre újra jön a D Európába *.* Fogjuk rá, hogy haladok a „titkos” projekttel, április után várható, hogy jönnek, addigra csak készen leszek. Lett egy zseniális ötletem is a karácsonyi vásárban, tortát kell nekik sütni. Felkiáltottam az utca közepén xD Nem mintha nem lenne szokványos, hogy tortát sütnek a bandáknak. Azon törtem már mióta a fejem, hogy milyen alkalomból lehetne nekik sütni, és akkor leesett, hogy jövőre lesznek 10 évesek. Máris megvan az indok. Lehet, arra kéne a bonbonokat pakolni *.*

Még mindig nem kapta meg a cseh lány a képeslapot, amit Hide-zou-nak küldtem :( Pedig már egy hónapja feladtam.

Még van a könyvből egy kicsivel több, mint 100 oldal. Igaz, hogy vannak benne ismerős szereplők,  de az események valamennyivel eltérnek az előző történetnél és jóval sötétebb is. Hiába megvan ennek is a maga sajátos humora. Még találgatni is nehezebb volt, mint A szél árnyékánál. Sokszor káromkodom és szitkozódom olvasás közben, olyan váratlanul történnek benne dolgok. De arra ráéreztem, hogy nem szabad megbízni mindenkiben, aki megbízhatónak tűnik és nem szabad naivan szavahihetőnek gondolni mindenkit, aki azt mondja, hogy segít. Ez a való életre is igaz, nagy tanulságokat, igazságokat lehet benne találni.