Nem tudom, mi történt, azt hittem, hogy ennél rosszabb nem lehet, de rá kellett jönnöm, hogy igen!
Reggel apu leesett egy teherautóról, mivel fát hoztak az udvarunkra. Legalább nem esett rá a fa, vagy nem esett túlságosan szerencsétlenül vagy nem tört el semmije, de így is a lábára esett és megrándult neki, alig bír járni. Mikor már bent volt, felszóltak nekem valamiért, én lementem hozzájuk. Utána kezdtem érezni, hogy furcsán érzem magam. Egyenesen a wc-re mentem rögtön, de jól is tettem, mert amilyen hányinger és szédülésroham rám jött... Nem bírtam nyitva tartani a szemem, homályosan láttam, alig tudtam kontrollálni a hányingerem, zihálva vettem a levegőt, a pániktól kivert a víz és úgy ültem ott a falnak támaszkodva, mint a filmekben a drogosok, mikor elvonási tüneteik vannak. A fejem csak úgy koppant a csempézett falnak, meg az ajtónak. Vagy tíz percig szenvedhettem ott, nem éreztem az időt. Néhányszor volt olyan érzésem, hogy az a hányinger nem csak inger marad, de én győztem ^^ Amikor kitámolyogtam onnan, fogtam egy lavórt a fürdőben, bevittem a szobámba, levágtam az ágy elé, én meg keresztbe feküdtem az ágyon és feltámasztottam a lábamat a falra. Egy idő múlva valamennyirejobban lettem, utána gondolkodtam, hogy nem emlékszem, mikor a lavórért mentem, csak arra, hogy egy pillanatra belenézek a tükörbe és szörnyen sápadtan nézek vissza magamra sötét karikákkal a szemem alatt.