Nem tudom, mi van velem a napokban -.- Olyan hamar elérzékenyültem, olyan filmeket is megsirattam, amik máskor nem váltottak volna ki belőlem ilyen reakciót ^^ Meg úgy általában véve sok minden ilyet váltott ki belőlem, de nem valószínű, hogy a Karácsony miatt ^^

Karácsonyi ünnepség

Tegnapelőtt általános iskolai Karácsonyi ünnepségen voltam ^^ Azt figyeltem meg magamon, hogy amilyen nehezen veszem rá magam, ahhoz képest egészen élvezem az ilyen dolgokat :) A gyerekek ügyesek voltak, furulyáztak, citeráztak, verset mondtak és énekeltek. Én ebben a korban azt se tudtam, hova legyek az idegességtől, de úgy látszott, hogy ők annyira nincsenek zavarban :D

Nem volt elég, hogy vörös volt a szemem, mint a bagzó nyúlnak, de álmomban másnapra még ki is martam alóla egy darabot. Most van ott egy szép kis seb, nem tudom, mikor fog elmúlni. Úgy nézek ki, mint akit megvertek xD
Este egy dokumentumfilm-szerűséget néztem, a műsorvezetők Mauritániában jártak, ahol vidéken még mindig hisznek abban, hogy a nőket hízlalni kell, mert úgy szépek. Addig etetik őket és verik őket, hogy egyenek, amíg meg nem híznak. Van, aki jól bírja, volt, aki a forgatás alatt is elhányta magát a sok tejtől, amit meg kell innia. Ezek persze a tehetősebb családok lányai, akiket hízlalófalukba küldenek nyárra és persze nagyobb összeget is fizetnek, ha sikerül meghízniuk és így több esélyük van arra, hogy férjez menjenek. A legkívánatosabb, ha már 100 kg felett járnak. Amikor megkérdezték, hogy nem félnek-e attól, hogy súlyos mellékhatásai lehetnek a mértéktelen hízásnak, azt válaszolták, hogy nem tudnak róla, nem hallottak róla és nem is hisznek benne. Ezzel szemben itt, a "nyugati" világban nagyon sokan éheztetik magukat, hogy minél vékonyabbak legyenek. Sosem értettem, hogy miért jó, ha valaki olyan sovány, hogy úgy tűnik, egy erősebb széltől is kettétörik. Nem látszik egészségesnek és nem is az, nem látszik szebbnek, mintha éhezne és tényleg így van, de ezek főként drasztikus fogyókúrázók.
Nemrég megnéztem egy videót, amiben egy külföldi lány elmondja a véleményét valamiről, ami igaz, hogy nem vele történt meg, de mégis nagyon bántja és nem bírja magában tartani a véleményét. Egy másik lánnyal történt meg, aki nagyon vékony, nincs semmilyen betegsége, nem anorexiás, se bulimiás. Feltett magáról egy szimpla képet az adatlapjára egy fényképfeltöltős oldalon és sok negatív kritika érte. Természetesen olyan emberek írtak neki, akik valószínű, hogy nem is ismerik, mégis nagyon bántották csak azért, mert ennyire vékony és mert kedvük volt hozzá. És nagyon valószínű, hogy nem ez volt az egyetlen eset. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy ezért bíráljon egy másik embert.
Az én "versenysúlyom" 46 kg. Persze hozzájárul ehhez az is, hogy 161 cm vagyok és vékonycsontú, a testalkatot örököltem. Voltam több is, keményen ütöttem az 50-et :D és jól éreztem magam. Akkor is vékony voltam, de nem ennyire. Ez volt úgy 4 évvel ezelőttig, amikor egy átlagos vírusos betegséget kaptam el és lefogytam 45-re. Azóta sem bírtam visszaszedni azt, ami akkor lement, voltam már 44 kg is. Szerintem nyilvánvaló, hogy a vékonyabb embereken jobban meglátszik, mikor adnak le és szednek fel, még ha 1-2 kilóról is van szó. Próbálkoztam egy enyhébb hízókúrával is, mégsem történt semmi. Egyszerűen nem megy. (persze ha azt mondom, hogy ehetek bármit, bármikor és mégsem jön rám egy deka se, az emberek jelentős része felhördülne azzal a felkiáltással, hogy és miért nem tudok én ennek örülni, ő biztos örülne és zabálna annyit, amennyit csak tud és kihasználná ezt az istenadta jó tulajdonságot). Amikor az orvosomtól azt kértem, hogy írjon fel egy étvágyjavító gyógyszert, nem értette, hogy mit akarok. Minek nekem étvágyjavító? Amikor jó vagyok úgy, ahogy vagyok! Sosem voltam több, mondta ezt ő. Mondtam neki, hogy de igen, voltam, csak akkor nem gyakran látott. Szóval a lényeg, hogy végül nem írt fel. Pedig nagyon szeretnék, csak egy kicsit visszahízni. Én, saját magamtól! És nem azért, hogy másoknak jobb legyen. Igazából semmi bajom nincs, nem akadályoz semmiben az, hogy csak ennyi vagyok, de azért sokkal egészségesebbnek néznék ki.
Itt a környékünkön sok erre vonatkozó megjegyzéssel lehet találkozni. Mikor azt mondják, hogy mikor leszel olyan kövér, mint X.Y, és itt mondanak egy általam is ismert elég túlsúlyos asszonyt. Vagy azt, hogy csúnya, aki sovány... Vagy egy enyhébb változat: egyél, mert elfogysz. Bennem ezzel csak azt erősítik meg, hogy egyek, hogy hízzak. Egyek, mert így NEM VAGYOK JÓ! Kérdem én, hogy kinek? Aki ezt nem tapasztalja, annak fogalma sem lehet arról, hogy mit érezhet egy ilyen ember egy ilyen esetben. Megértheti talán, de igazán át nem érezheti. Egy ilyen világban, ahol elhitetik, hogy mindenkinek vékonynak kellene lennie, de ha vékony, az sem jó.
Én úgy látom magam testileg, mint egy gyereket. (sokkal fiatalabbnak is néznek, ami persze nem baj, de néha nagyon de nagyon dühítő) Ez egy rakat gátlást von magával. Semmi nőiesség nincs bennem, ha már itt tartunk. Ezért is szeretnék hízni, hogy kicsit gömbölyűbb legyek itt-ott ^^
Szóval most elhatároztam, hogy ha még egyszer meghallom azt, hogy mikor leszel olyan kövér, mint.... akkor keményen félbeszakítom az embert és megkérdezem, hogy: mint te?

Kicsit most el vagyok keseredve. Vagyis ez nálam pontosan azt jelenti, hogy rohadtul kétségbe vagyok esve. Nem tudom, hogy mi lesz a vizsgákkal, egyáltalán mi lesz a sulival. Mert túl későn ébredtem rá, nem hogy nem egyszerű ezt tanulni, de marhára reménytelen is. Most minden reménytelen. Miért olyan nehéz helyrehozni azt, ami már van? Sokkal könnyebb lenne kiszállni és újrakezdeni. Olyan csábító.
Amúgy olyan piros a szemem, hogy Alya ettől sikítófrászt kapna. De már tegnap is ilyen volt. És milyen érdekes, mind a két szememnek csak kicsit több, mint 1/4-e ilyen és mind a kettőnek ugyanazon a részén. Érdekes. Ezért jó, ha az embernek hideg a keze, mert le tudja hűteni ^^ mert ég is rendesen, meg száraz.

:D Juhéé, megtaláltam a 2012-es évre vonatkozó hajvágós napokat!! Már ki is néztem, hogy mikor akarok elmenni... Éljen a dús sörény!! Én hiszek benne ^^

1/a, 2012. január 10-én 06,00 órától január 12-én 10,00 óráig
1/b, 2012. január 12-én 10,00 órától január 14-én 14,00 óráig
2/a, 2012. február 06-án 14,00 órától február 08-án 18,00 óráig
2/b, 2012. február 08-án 14,00 órától február 10-án 20,00 óráig
3/a, 2012. március 05-én 00,00 órától március 07-én 04,00 óráig
3/b, 2012. március 07-én 04,00 órától március 09-én 07,00 óráig
4/a, 2012. április 01-én 10,00 órától április 03-án 15,00 óráig
4/b, 2012. április 03-án 15,00 órától április 05-én 05,00 óráig
5/a, 2012. április 28-án 18,00 órától április 30-án 24,00 óráig
5/b,2012. május 01-én 00,00 órától május 03-án 03,00 óráig
6/a, 2012. május 26-án 04,00 órától május 28-án 08,00 óráig
6/b, 2012. május 28- án 08,00 órától május 30-án 12,00 óráig
7/a, 2012. június 22-én 07,00 órától június 24-én 13,00 óráig
7/b, 2012. június 24-én 13,00 órától június 26-án 19,00 óráig
8/a, 2012. július 19-én 12,00 órától július 21-én 19,00 óráig
8/b, 2012. július 21-én 19,00 órától július 24-én 01,00 óráig
9/a, 2012. augusztus 15-én 20,00 órától augusztus 18-án 01,00 óráig
9/b, 2012. augusztus 18-án 01,00 órától augusztus 20-án 05,00 óráig
10/a, 2012. szeptember 12-én 05,00 órától szeptember 14-én 11,00 óráig
10/b, 2012. szeptember 14-én 11,00 órától szeptember 16-án 14,00 óráig
11/a, 2012. október 09-én 13,00 órától október 11-én 21,00 óráig
11/b, 2012. október 11-én 21,00 órától október 14-én 03,00 óráig
12/a, 2012. november 05-én 20,00 órától november 08-án 03,00 óráig
12/b, 2012. november 08-án 03,00 órától november 10-én 10,00 óráig
13/a, 2012. december 03-án 06,00 órától december 05-én 12,00 óráig
13/b. 2012. december 05-én 12,00 órától december 07-én 19,00 óráig
14/a, 2012. december 30-án 08,00 órától 2013. január 01-én 18,00 óráig
14/b, 2013. január 01-én 18,00 órától 2013. január 04-én 02,00 óráig.

(http://www.natursziget.com/nyiltter/20111215-hajvagasra-jo-napok-2012-ben)

Ma hazajöttem hétvégére és a szobában beszélgettünk anyuval. Felhozta az egyik volt osztálytársamat és megkérdezte, hogy tényleg igaz, hogy légikísérőnek készül? Én meg mondtam, hogy így van, az osztálytalálkozón mondta és biztattam is, hogy tetszik az ötlet, vágjon bele. Aztán anyu megkérdezte, hogy én nem gondolkodtam még el rajta? Ehm o.o Hát nem, de most bogarat ültetett a fülembe ^^ Annyira megtetszett az ötlet, hogy még az sem jutott először eszembe, hogy félek a repüléstől xD Aztán mondtam neki, és erre nyugodtan azt mondta, hogy dehát még sosem repültem :D Mondtam neki, hogy ez igaz, de krokodillal sem találkoztam, de ha találkoznék, félnék tőle! Hirtelen jött példa, látszik rajta xD
Azt hiszem, hogy tényleg macskás nő leszek, csak nem biztos, hogy macskával. Vagy rohadt nagy csodának kell történnie.

Azért is mentem erre a terápiára el, mert eleve érdekel, meg nem is érzem valami jól magam. Eszembe jutott az, amit egy volt munkatársam mondott úgy 2 évvel ezelőtt. Azt mondta, hogy milyen jó, hogy én mindig mosolygok és mindig jókedvem van. Ahhoz képest most egy depressziós, besavanyodott, negatív ember vagyok, énképem meg a nullával egyenlő. Nem mintha azelőtt annyira pozitív lettem volna magammal szemben, de ez már tűrhetetlen és veszélyes. De remény az van, jön a változás ^^
Azután másnap, pénteken meg elmentem végre fodrászhoz!! Már alig vártam, mert már semmit nem tudtam vele kezdeni, három hónap alatt rendesen elvékonyodott a vége. Persze ilyenkor jön a stresszelés, hogy akkor mit is csináltassak? Kipróbálnék sok mindent, de a fejem kocka, kevés frizura áll jól, pedig sokszor úgy belevetném magam, hogy lesz, ami lesz, de eljön egy pont, amikor megkérdezem magamtól, hogy de utána mit fogok kezdeni vele ^^ Ha elég bátor lennék, még fel is borotváltatnám egy kicsit :D
És azért vártam idáig, mert a bolygóállások szerint, ha ebben az időpontban vágatjuk a hajunkat, akkor erősebb lesz és gyorsabban fog nőni. Ilyenkor nem szabad epilálni, gyantázni, borotválni. Ilyen időpont lesz még ebben az évben december 13-án 23.30 órától december 16-án 03.00 óráig és december 16-án 03.00 órától december 18-án 09.00 óráig!
Ez volt pénteken, aztán szombaton megvolt a nagy street team találkozó, juhéé :D Felvetődött az ötlet, hogy találkozzunk, először egy teázóban akartunk, de aztán az egyik street team-es lány, Uzu meghívott magukhoz. Videókat néztünk, fényképezkedtünk, felvetett egy jó ajándékötletet, amit az együttesnek fogunk elküldeni. Résztvevői voltunk annak a játéknak, amit a nemzetközi fanclub talált ki és amit a D nevű együttes tagjaival kellett játszani és ha jól játszanak, ajándékot kapnak az országok street team-jeitől. Remélem, érthető, ahogy írok, mert nem vagyok most hajlandó jobban megfogalmazni ^^
Ott beleszerelmesedtem egy teába <3 málnás vaníliás és mennyei...
Mára ennyit, már megint nagyon késő van.

Bach-terápia

Jobban tenném, ha hetente többször írnék, mert két hét is olyan sok, hogy elfelejtem, miről akarok írni ^^
A múltkor ott fejeztem be, hogy megyek Bach-virágterápiára. El is mentem, pontosan tegnaphoz két hétre. Már a megérkezésem sem volt átlagos, vagyis nekem igen, mert ahogy mondtam is D-nek (akihez mentem), engem nem szeret a közlekedés. Egy darabig még minden jó volt, aztán egy másik buszra szálltam fel, az elvitt egy másik irányba, aztán még egy másik buszra is felszálltam, onnan vissza kellett buszoznom egy darabig. Közben felhívtam D-t is, bocsánatot kértem sokszor ^^ Végül megérkeztem kicsit több, mint fél óra késés után, de a lényeg, hogy ott voltam :) Kifújtam magam, aztán megkérdezte, hogy hol hallottam először erről a terápiáról, azután pedig elmagyarázta, hogy mit is jelent pontosan, ki hozta létre, stb. Azután pedig elővett egy pakli kártyát, amiknek az egyik oldalán növények, a másik oldalán pedig a negatív hatások voltak rajta, kirakta egymás mellé és alá őket. Megkérte, hogy válasszak ki ötöt, mindegy, hogy azért, mert tetszik vagy éppen azért, mert nem. Kiválasztottam, valamelyiket azért, mert a színe tetszett vagy a formája. Elmondta, hogy ezek milyen problémákat vagy negatív érzéseket tudnak orvosolni, megkérdezte, hogy ezek közül melyik igaz rám. Ezután mesélnem kellett magamról, mit csinálok, vannak-e olyan problémáim, amiket szeretnék megoldani, mik állnak ezeknek a hátterében, stb. Egyrészt nehéz is volt egy teljesen ismeretlenek ilyen személyes dolgokat elmondani, de másrészről meg nagyon jó volt elmondani valakinek szinte teljesen nyíltan, aki segíteni akar és azért van, hogy meghallgasson. És hát valljuk be, vannak dolgok, amiket a melletted álló embereknek is nehezedre esik elmondani. Én már előre felkészültem kicsit, összeírtam néhány dolgot, amik nyomasztanak, de annyira lekötött, hogy milyen irányba ment el a beszélgetés, hogy a végére elfeledkeztem róluk. Majd legközelebb azokat is megemlítem.
A lényeg, hogy ahogy beszélgettünk és kezdte átlátni, hogy mi a helyzet, úgy pakolgatta a megfelelő növényeket, hogy melyikre lenne szükségem. Elég sokat kipakolt, de végül hatot választott ki plusz egy elsősegély cseppeknek nevezett kártyát, ami több mindenre is hatásos. Összeállította nekem egy üvegcsébe a saját, személyre szabott cseppjeimet, amiket naponta többször kell bevenni. Persze nem csak ezen múlik a változás, hanem azon is, hogy akarsz-e változni. D is mondta, hogy nem tudja, hogy egy üveg elég lesz-e, valószínű, hogy nem, de személyenként változó.
Holnap folytatom...

Nekem ez a kuponos vásárlási módszer még teljesen új dolog, most próbáltam ki először, és ennek eredményeképpen csütörtökön időpontom van egy Bach-virágterápiára ^^ Majdnem lekéstem róla, mert későn egyeztettem időpontot a megfázás miatt, és mert 16-a a határidő és hétfőtől szerdáig már be volt telve, de kedves volt a nő, akihez megyek és végül a csütörtökben állapodtunk meg. Kicsit izgulok, hogy milyen lesz. És hogy mit fogunk kihozni belőle.

„A Bach virágterápia az 1930-as években felfedezett olyan hatékony módszer, amely, hogy a növények virágaiból készült eszenciák által közvetlenül képes hatni a lelkiállapotra. A Bach-virágterápia rendszerét, amelyben 38 olyan vadon élő virágot és növényt találunk egy angol orvos, dr. Edward Bach fedezte fel. Elsősorban olyan gyógymódot keresett, amelynek segítségével bárki viszonylag könnyen megtalálhatja betegsége okát, és sikeresen kezelheti mind lelki, mind pedig testi bajait.
A Bach virágterápia, mint az öngyógyítás nagyszerű módszere segít megtalálni a lelki harmóniát, a megnyugvást és a békét ebben a rohanó világban. A Bach-virágterápia egyszerű és mellékhatásoktól mentes, ezért a cseppek egyre több család házipatikájának állandó részét képezik. A Bach-virágterápia sikere egyszerűségében rejlik, egyszerű, praktikus, így használata a mindennapokban bármikor áldásos hatású.” (forrás: viragterapia.hu)

Mindenféle érdekes műsort szeretek nézni, ami természetgyógyászattal, egészséggel kapcsolatos és megnézem a babás műsorokat is, így esett, hogy tegnap is egy ilyennél kötöttem ki. Egy neves és elismert orvos-genetikus professzor tartja és a műsor vége felé egy igen érdekes dolgot mondott. 500 asszonyt kérdeztek meg, hogy ha még abban az időben, amikor még meg lehet szakítani a terhességet és kiderülne, hogy a magzat valamilyen betegségben szenved, megszakítaná-e. Három betegséget sorolt fel, az egyik talán nyitott gerinc, a másik ajakhasadás volt, a harmadikra nem emlékszem. Kettőre közülük 99 és 91%-kal válaszoltak igennel, egyre 60 akárhány százalékkal. A negyedik kérdés az volt, hogy megszakítaná-e a terhességet, ha kiderülne még magzati időszakban, hogy a magzat fiú és ha megszületik, akkor homoszexuális lesz, amire a nők 91%-a igennel felelt. Szerintem ez siralmas. Azután néhány tudós, festő, zenész, színész nevét említette, akik mind vagy bi- vagy homoszexuálisok voltak. Elmondta, hogy a homoszexuálisoknál a kreativitásért felelős jobb agyféltekében sokkal több idegi összeköttetés található, mint a heteroszexuális emberek agyában. Ezért van az, hogy az okos emberek között kicsit magasabb arányban, míg a zsenik esetében már 20%-ban fordul elő a saját nemhez vonzódás. Hát ezt nektek korlátolt homofóbok… Szerintem egyik sem azért válaszolt igennel, mert arra gondolt, hogy a gyerekének meg kell küzdenie az emberek szűklátókörűségével, hanem hogy neki ne kelljen szégyenkeznie a saját gyereke miatt. Ez mindent elmond.

Életem kis örömei

Tüszős torokgyulladás, amit leszűrtem a tünetekből, mert az orvos nem mondott sok mindent. Még mindig köhögök kicsit és az orrom is folyik ^^ Ittam a gyógyteákat, meg pihentem, de azért múlt szombaton megtornáztattam magam. És kijelentem, hogy letudtam egy időre a betegséget!
Ma egy romantikus félórát töltöttem a fürdőszobában, kellemes hangulatvilágítás mellett, ugyanis kiment a világítás xD Már csak egyvalamitől lett volna még romantikusabb. És nem arról van szó, hogy nem tudok egy égőt kicserélni, csak hát ez egy neoncső. De nem én fogom a főbérlőket felhívni, hogy cseréljék ki, átadom most másnak a kezdeményezést. Amúgy nagyon sokat számítanak a fények. Teljesen más hatással van a gyertya rám, teljesen más megvilágításba helyeződik minden, szó szerint.
A napokban tisztán kivehető amúgy a Jupiter a Hold mellett, mára azért már egy kicsit távolabb került (tőle jobbra, szép fényes), de azért olyan furcsa, hogy ki tudom szúrni, hogy aha, az ott a Jupiter. A múltkori perseida csillaghullásnál kint dekkoltam a hátsó kertben a sötétben, majdnem három órát és láttam 7 egész hullócsillagot :D Meg még néhányat a szemem sarkából. Nagy élmény volt, ritkán láttam eddig. Egy legemlékezetesebb hullócsillag pont öt évvel ezelőtt szállt keresztül az égen, pont az öt éves osztálytalálkozó környékén volt az is és gyönyörű volt, ahogy mentem haza biciklivel és pont arra néztem és áthúzott a sötét égen. Most bezzeg a leonidáknál úgy fénylett a Hold, hogy semmit sem lehetett látni, veszett hideg volt, ráadásul nem is otthon voltam, és még be is felhősödött, pedig olyan szívesen elmentem volna a csillagvizsgálóba, de egyedül voltam. Persze nem ez akadályozott meg, hanem, hogy nagyon hideg volt ^^ De most! Most lehet látni a leonidákat, november 6-tól 30-ig, a maximuma pedig 18-án lesz, és majd jönnek a geminidák óránként 120-as hullással, alig várom vohoo xD Ennek is lehet örülni ^^
Ez amúgy a Vénusz a Nap előtt. Nagyszerű kép, elgondolkodtató. Tudjuk, hogy ott vannak a bolygók, melyik mekkora, láttunk már róluk képeket, de így látni a Napot és a Vénuszt, szerintem meghökkentő. Mintha csak elúszna ott előtte és milyen kicsi hozzá képest. (forrás: [origo] - azt hiszem)

Én tudom, hogy holnapra meggyógyulok juhéé :D

Nagyszerű, mondhatom. Már tegnapelőtt este is fájt a torkom, de amit tegnap reggel éreztem… Mintha legalább egy szilva lett volna a torkomban, mikor nyeltem. Egész nap feküdtem, hogy hátha el tudok aludni. Estére hőemelkedésem is lett, éjszaka meg nem tudtam elaludni, lefeküdtem még éjfél előtt, de még fél kettőkor is így néztem a tv-t O.O Aztán átvergődtem az éjszakát, sehogy sem volt jó, ahogy feküdtem, nem kaptam levegőt, fájt az arcom, a fejem és lehet, hogy csak én képzeltem, de már a kezem-lábam is. Reggel felkeltem, aztán megpróbáltam újra visszaaludni, azt hiszem, kétszer sikerült is fél kettőig. Délután csak elmentem az orvoshoz, felírt egy rakat gyógyszert, aminek a felét nem fogom beszedni. Az ő megállapítása nélkül is tudtam, hogy mi bajom, a hétvégén jól átfagytam, most csak attól félek, hogy a szimpla megfázáshoz még egy kisebb tüdőgyulladás is társul. Ennyit a nagy tervekről a szünetre, a sok tanulás, torna, írás, anyuval főzés… Majd talán holnap összeszedem magam \(*3*)/
A tegnapi nap még az is megtörtént, hogy úgy felhúztak, mint ahogy régen nem. Alya is meg én is reszkettünk az idegtől. Megbeszéltük, hogy leírjuk megpróbáltatásainkat a lakótársunkkal kapcsolatban, majd közzéteszem.

Folytatás

Azt mondta amúgy Kaori, hogy nálunk mindig történik valami xD Legelőször is nem értünk ki időre elé a vonathoz, Alya ment, én megvettem addig a cipőt. Aztán vasárnap öt órán keresztül kerestünk valamit, ami mellett biztos, hogy elmentünk legalább egyszer. Szombaton fűszeres krumplit sütöttünk és elfeledkeztünk róla, amíg mi sorozatot néztünk. Arra mentünk ki, hogy füstben áll az egész konyha és a folyosó. A krumpli szénfekete volt. Leírhatatlan büdös, füstös volt minden. Hiába nyitottuk ki az ablakot, még a legutolsó szobában is, hiába csináltunk huzatot és kavartuk a levegőt, máig nem ment ki, pedig órákig nyitva voltak az ablakok, jól ki is hűlt a lakás. Minden reggel azzal kezdtem, hogy a konyhában kinyitottam az ablakot, illóolajat csepegtettem szét, füstölőztünk is, illatosítót is tettünk be, de még lehet érezni. Tegnap, hétfőn, mikor elindultunk Kaori-val a buszhoz, amire őt is bejelentettem, mondtam neki, hogy ilyenkor szokott történni valami, ami miatt nem érek oda valahova, ahova elindultam. Erre félúton bejelentette a vezető, hogy esemény miatt a vili nem közlekedik tovább, szíveskedjünk a villamospótlóra átszállni, ami persze nem jött. Akkor még nagyjából időben is voltunk, amúgy is időben indultunk el, még úgy is, hogy a tervezetthez képest későn. A keletinél elténferegtünk legalább 10 percet, mert nem tudtuk, merre kell menni a metró felé, teljesen a másik irányba indultunk el, ahogy leszálltunk a buszról, de akkor már csak öt perc volt négyig. Akkor elindultunk a nyugatiba, ahol két perc múlva indult a vonat, de már nem tudtunk jegyet venni. Másfél órát vártunk a következő vonatra. Két éve nem utaztam vonattal, de szerencsére Kaori ott volt és nem volt kínszenvedés. Persze anyuék bejöttek értem, ¾ 11 körül értünk haza.
Úgy nagyvonalakban ennyi :D Kíváncsi vagyok, holnap hogy fogok ébredni.

Mindig gondolkozom és ha valami eszembe jut, azt mondom magamnak, ó igen, majd erről is akarok írni, gyűjtöm a képeket, amiket fel akarok tenni... de annyi minden jár a fejemben... aztán arra gondolok, hogy mennyire felesleges lenne, ha leírnám... és egy kicsit lusta is vagyok :D Úgyhogy a végén nem írok semmit, ide se és amúgy sem.
De most szünet van. Őszi szünet. Most erőt veszek magamon és írni fogok. Nagyon szeretem az őszt. A legjobban ezt az évszakot. De most jöttem rá, hogy csak itthon.
Amúgy beteg vagyok. Már régen nem voltam az. Mondhatnám azt is, hogy persze, hogy a legrosszabbkor, pont szünetben, de szerintem szerencse, hogy nem suli időben lettem beteg. Nem komoly, csak fáj a torkom, most délután kezdte. Mondjuk egyre jobban fáj, a hátamban meg már szombaton is szúrt valami. Valószínű, hogy megfáztam hétvégén, amennyit járkáltunk kint a szabadban és kimelegedtem.
Nálunk járt a barátnőnk, elmentünk vásárolni és a mi kis bulinkba :) Persze most is majdnem éjfélkor indultunk, mindig annyit szoktunk készülődni, szöszmötölni indulás előtt, hogy nagyon későn indulunk. Most annyira nem volt jó, alig adtak olyan számokat, amiket szeretünk, mondta is Kaori (a barátnőnk), hogy ő jó kis bulit tudott volna csinálni :B De azért nem éreztük rosszul magunkat. Érdekes jelmezek voltak, láttunk menyasszonyruhába bújt fiút is xD Nagyon jól játszotta a szerepét, táncot lejtett az emberek között. Meg sok véres, cafatos, fura ruhás emberke is volt. Volt egy kis meglepetésben is részünk, valaki levágatta a haját és nagyon nagyon jól állt neki ^^
Előtte öt órán keresztül mászkáltunk és nézelődtünk, vettünk is néhány dolgot. Jól elfáradtunk, előző nap meg jól lejártam a lábam, az új cipő is feltörte. Jó volt, hogy Kaori eljött hozzánk, legalább ő is kimozdult otthonról. Neki is megvannak a gondjai. Remélem, most már minden rendben lesz.

Zombi ^^

Biztos sokan hallottak róla, hogy nemrég statisztaválogatás volt Brad Pitt új filmjéhez. Mi (Alya és én) voltunk olyan bolondok és elmentünk ^^ Persze nem Brad Pitt miatt, hanem a zombik miatt, természetesen ^^ Milyen jó lenne zombit játszani xD Alya felhívott és megkérdezte, hogy akarok-e zombi lenni, én meg rávágtam, hogy igen :D Amikor meg ott álltunk a sorban a válogatás utolsó napján, már elszállt a bátorságunk, de Alya-t rávettem, hogy menjünk be mégis. Kaptunk egy lapot (amit lefényképeztem, majd később felteszem), ki kellett tölteni, lefényképeztek egy sorszámmal és ennyi. Aztán tegnap megszólalt a telefon. Már előtte is kerestek idegen számról, de akkor nem voltam telefonközelben és nem szoktam visszahívni az ismeretlen számokat. Tegnap felvettem és egy nő szólt bele és azt mondta, beválogattak 8D Hogy mi van? Kérdeztem, hogy mikor kellene menni és ő visszakérdezett, hogy alkalmanként vagy folyamatosan tudnék-e menni. Én meg mondtam, hogy alkalmanként, de mivel diák vagyok, ezért most nem megoldható. Főleg este kellene menni amúgy. Hallottam a hangjában a sajnálkozást és azt mondta, hogy jó, akkor talán majd legközelebb. Nincs merszem hozzá, a másik meg, hogy elég sok a tanulnivaló... Pedig elmondhattam volna, hogy voltam zombi :B
Nem csak zombi szerepre válogattak amúgy, hanem más szerepekre is, sima utcai járókelőt is lehet játszani, meg katonákat, egyelőre csak ennyit tudunk.
Hát, engem nem teremtettek a képernyőre, pedig amúgy kipróbálnám magam, csak annyira félek tőle, hogy nagyon :D Meg nem is tudnék sok szöveget megtanulni (mondjuk ide nem sok kell :) Sokszor álmodtam, hogy színházban játszom, nemsokára kezdődik a darab, én meg nem tudom a szöveget ^^; Pedig kihívásnak nem rossz a színészkedés, de ehhez sem lenne önbizalmam.

Amikor arra gondoltam, hogy az ég szakadt volna rám, mikor a fejembe vettem, hogy nyelvet fogok tanulni, azt csak úgy mondtam. De ma jött el a perc, hogy komolyan is gondolom...

Osztálytali

Ma volt a 10 éves osztálytalálkozóm :D És a többiek már a 20 meg 30 éveset emlegették xD Messze van még az, szerencsére... Vittem régi osztályképeket, nagy derültséget okozott, be is kell majd szkennelnem, aztán majd feltöltöm valahova. Felemlegettünk olyan osztálytársakat is, akik csak egy-két évig voltak velünk, én egyre nem is emlékszem. Hja, amúgy 12-en voltunk a két osztályfőnökkel együtt :D A héten egy jó páran visszamondták, de az ötévesen is nagyjából ennyien voltunk, talán csak pár emberrel többen.
Egyelőre ennyi, tompa vagyok.

Kísérleteztem... megint

Ma megint valami egészen új dolgot próbáltam ki! Rózsavizet készítettem.... nahát! :D A sok recept közül, amiket elolvastam, azt sem tudtam, melyiket válasszam ki, melyik lenne a legjobb. Mert az egyik azt írta, nem szabad főzni a szirmokat, mert a forrásponton már elillannak a jótékony összetevők, a másik azt írta, felforralásig kell főzni, a harmadik csak annyit írt, hogy öntsem le vízzel és hagyjam állni (ehhez kapcsolódóan olvastam azt is, hogy valaki ezt próbálta ki, üvegbe tette a szirmokat, és másnapra nagyon büdös lett, ezért ki kellett dobnia), a negyedik recept meg azt írta, forró víz felett tartsam egy órán keresztül, stb. Na ebből lett fél óra forrásban lévő víz feletti "gőzölés". Találomra öntöttem a rózsaszirmok felére ásványvizet (a szirmokat előzőleg megmostam és nagyobb darabokra széttépkedtem, bár ez nem volt írva sehova sem), fél óráig melegítettem egy, az alsó edényre szinte pontosan illeszkedő másik edényben, aztán elzártam alatta a gázt, hagytam kicsit kihűlni, kiszedtem a szirmokat fakanállal (állítólag nem jó fémmel belenyúlkálni), majd a másik felét is beletettem és újra felforraltam a vizet alatta, aztán fél óra elteltével elzártam, majd leszűrtem. Most már egy jó kis csatosüvegben pihen, ha teljesen kihűl, hűtőben kell tárolni, mert hamar megromlana. Kíváncsi vagyok, hogy ilyen színűnek kell-e lennie. És hogy jól csináltam-e egyáltalán :) Képet majd teszek fel róla, majd... :D És majd megírom, ha kipróbáltam...
Ahogy olvastam, sok mindenhez lehet használni, édességrecepteket találtam, fagyi receptet, limonádéba is lehet egy keveset, és persze kozmetikai célokra is, bőrre, fürdővízbe téve, de öblögetni is lehet vele és szemet borogatni. Hogy milyen sokoldalú :D

Nagyszerű első poszt !

Beteg vagyok attól, hogy szégyellnem kellene azt, amit szeretek. Ne kelljen elnézést kérnem azért, hogy nem ragadok le ebben a zenei posványban, ami itt van, csak hogy az emberek ne nézzenek szánakozva és értetlenül rám. Ne kelljen elnézést kérnem (más emberekkel együtt), hogy merek nyitni a világ felé, nem úgy, ahogy azt az átlagember teszi. Ja, igen. Hát tényleg, én is átlagember vagyok. És mindenki más is, akinek a zenéjét hallgatom. Ők abban élnek, amit szeretnek, mert zenélhetnek és ők a zenéért élnek. Tisztában vagyok, hogy más előadó is, csak ők másféleképpen, ahogy én látom. Persze most általánosítok, de nem érdekel, mert mindenki ezt teszi. Legalább ebben ne lógjak már ki.
Ne értékeljék őket alul azért, mert nem úgy néznek ki, mint az itt megszokott "sztárok". A "celebek". Már attól a hideg ráz, ha ezekkel a kifejezésekkel dobálóznak. Itt más az átlagos és ott is más az átlagos. Fogadjátok végre el! (ha valaki ismer engem egy kicsit is, tudja, miről van szó)
Talán az emberek nem gondolnak bele, hogy a megjelenésükkel is megpróbálják kifejezni önmagukat, felnyitni az emberek szemét vagy elvinni egy olyan világba, ahol jól érzik magukat. Lehet valaki úgy is értékes ember, hogy nem olvad bele a tömegbe. Ezt már annyiszor elmondtuk, hogy lassan tényleg belefáradunk... ne tegyenek megjegyzéseket, ha egyszer nem ismerik, nem hallgatják őket, mert azzal engem is minősítenek. Köszönöm szépen! Nem hallgatok szar zenét! Persze mindenkinek más az.

Tudom, hogy vannak ebben az országban is nagyszerű előadók és zenészek, de mivel mindenhonnan az a fajta popzene folyik, amitől agyzsibbadást kapok és ami közül sokat nem is lehet zenének nevezni, nincs is kedvem hallgatni mást (a mulatósról már nem is beszélve).


Olyan együttesek zenéjét hallgatom, akik semmivel sem kevesebbek a jó európai vagy amerikai bandáknál. Mert megírják a szöveget, nagyszerű zenét írnak hozzá, szívüket, lelküket beleteszik, nem úgy, mint azok, akik azt mondják: írjatok nekem egy jó kis számot, majd eléneklem (ahogy tudom, több vagy kevesebb sikerrel). Vagy feldolgozzák ki tudja, hanyadjára azt, amit évekkel, akár évtizedekkel korábban már sikerre vittek.

Ne becsméreljék őket, csak azért, mert nem hallgatják őket. Én is mondhatnám, hogy szerintem egy nagy rakás szar, amit más szeret. Csak így általánosságban beszélek, hogy ne említsek egy két, magát önkényesen "művésznek" nevezett előadót.
Emberileg meg ne is beszéljünk néhányukról.

Miért szükséges az, hogy ha nem értjük, amit látunk, akkor feltétlenül kell valami sértőt mondanunk. Ha nekem valami nem tetszik, akkor megmondom egyszerűen, hogy nem tetszik, nem fűzök hozzá semmi sértőt, általában (talán ki kéne próbálnom). De ha ez visszafele nem így megy, akkor a szemem rángatózni kezd és kinyílik a bicska a zsebemben, olyankor legszívesebben asztalt borítanék.

Ez az én világom (amit néhány emberrel szerencsére meg tudok osztani és ez remélem, így is marad), ezt a stílust szeretem, kérem, legyenek tekintettel rá.
Néha olyan jó lenne mesélni valaki olyannak is, akinek teljesen ismeretlen dolgot tudnék mutatni és tiszta szívből érdeklődik, mert szeretné megismerni azt, amit szeretek. Folytathatnám tovább is, de úgy érzem, a többit felesleges is leírnom.

Elnézést a vulgarizmusért és köszönöm szépen annak, aki végigolvasta! m(_ _)m